ДОДОЙ

Додой фæкæнат, мæ райгуырæн хæхтæ,
Сау фæныкæй уæ куы фенин фæлтау!
Зæй уæ фæласа, нæ тæрхоны лæгтæ, –
Иу ма уæ фезмæлæд искуы лæгау!..

Искæй зæрдæ уæ дзыназгæ нырризæд,
Искæмæ бахъарæд адæмы хъыг,
Дзыллæйы мæстæй уæ исчи фæриссæд,
Иумæ уæ разынæд иу цæстысыг!..

Фидар рæхыстæй нын не уæнгтæ сбастой,
Рухс кувæндæттæй хынджылæг кæнынц,
Мард нын нæ уадзынц, нæ хæхтæ нын байстой,
Стырæй, чысылæй нæ уистæй нæмынц...

Иугай ныйистæм, ныууагътам нæ бæстæ,
Фос дæр ма афтæ ныппырх кæны сырд, –
Фезмæл–ма, фезмæл, нæ фыййау, нæ фæстæ,
Иумæ нæ рамбырд кæн, арфæйы дзырд!..

Оххай–гъе! Не знаг нæ былмæ фæтæры, –
Кадмæ бæлгæйæ æгадæй мæлæм...
Адæмы фарнæй къæдзæх дæр ныннæры, –
Гъе, мардзæ, исчи! – бынтон сæфт кæнæм!

 

FENYEGETÉS

Megfenyegettek a hazai bírák, 
Hatalmasok, hogy elpusztítanak!
Temessen el titeket a hegyomlás, –
Ideje lenne, hogy elcsapjanak!

Megszakítottátok sok ember szívét, 
Titeket is a bánat emésszen, 
Érezzétek a közös nyomor terhét,  
Kínotokon a könny se enyhítsen!

Vastag láncokból vertek ránk bilincset,
Fényes lakomákon szédítgetnek,
Elfoglalták földünket, hegyeinket, 
Vént és gyerekeket megvesszőznek

Szétszéledtünk, cserbenhagytuk a hazát,
A nyájainkat pusztítja a vad, –
Ha vezérünk lenne, s hallanánk szavát,
Összeállna csakhamar a csapat!..

Belöknek bennünket a szakadékba, – 
Ábrándozva, dicstelenül hullunk.
Jajszavunkat a szikla visszhangozza, –
Ha nem jön segítség, elpusztulunk!