ÆНÆ ФЫЙЙАУ

Хорз фыййау пыхсы дæр ары йæ фосы фæд,
     Рындзыл нæ кæны фынæй...
Фесæфай, фесæфай, уастæн, нæ фæсивæд, –
     Иу бахъаггæнæг дæ нæй!

Тар хъæдмæ бацыддæ, пыхсы ныдздзæгъæл дæ, –
     Стонг фосæй сонтдæр, зыддæр, –
Иугæйттæй агурыс фароны хæтæлтæ,
     Стонг фосау сæфыс ды дæр!..

Гъæй, джиди! Искуы дæ фыййау куы разарид
     Иу сау къæдзæхы сæрæй!
Хорз фосы дзугау дæ иумæ куы равзарид
     Исчи йæ фарны хъæрæй!..

 

PÁSZTOR NÉLKÜL

A jó pásztor gondosan tereli nyáját,
     Nem szunyókál a vackán...
Elvész, ha magára marad, az ifjúság,
     Ha csak henyél nagy lustán.

Kerge nyájként kódorog csak ide-oda,–
     Erdőben, bozótosban,–
Éhezve-fázva vár a furulyaszóra,
     Egyre csak fogyatkozva!...

De ha egyszer megszólal a pásztor sípja,
     S sziklaszirtről szólítja!
Egységes nagy nyájba összeáll a falka,
     Üdvöt hoz kiáltása!...